Szerző: nyesteb | 2012. márc. 31.
Szezonnyitó futam MTTE-módra
A téli szünet után újra előkerültek a karók, táblák, kalapácsok, bírói felszerelések, no meg persze a beporosodott autók, amiket idén először Kerekiben porolhattak le a résztvevők – már amennyire ez egy homokbányában lehetséges…
A 2012-es 4×4 triál bajnokság szezonnyitó futamának helyszíne már hetedszerre adja a terepet a triálozáshoz. Szerencsére a meteorológia sem tudott közbeszólni, így a már előre megrendelt napsütéses időben vághattunk neki az idei év első futamának.
Az előző évekhez képest pár dolgon változtattunk a bajnokság lebonyolítását illetően.
Az előzetes ígéretek alapján a versenyek egy szombati napot vesznek igénybe. Ez többek között azt jelenti, hogy a versenyzőknek a lehető leghamarabb bele kell rázódniuk az autózásba, és a legkevesebb hibapontot összegyűjtve a maximumot kell kihozniuk magukból és az autóikból.
Ami a bírókat illeti, kritikus sasszemeink teljes létszámban jelentek meg – abszolút önkéntes alapon. Ennek két okból is örültünk; egyrészt a több szem többet lát-elmélet kamatoztatása, másrészt a családiasabb hangulat miatt.
Térjünk át a főszereplőkre! A nevezők létszáma a szokásos volt és arányosan oszlottak el a kategóriákban – kiélezetté téve ezzel a versenyzést. A 0ft-os nevezési díj több mint 50 nevezőt jelenthetett volna a legendás helyszínen. Ennek ellenére versenyzőinken kívül 37db terepjárót számoltunk össze, amiknek sofőrjeik testben és lélekben is ott voltak, de a bátorságuk még valahol otthon maradhatott az autóalkatrészek között…
De koncentráljunk a mi versenyzőinkre! Először is szeretnénk megköszönni az ő hozzájárulásaikat az idei első futam megrendezéséhez! A látványos szekcióteljesítések megmaradtak, de azért új dolgok is történtek. Magyar Szilárd új autóján például még meg sem száradt a festék, de már a versenypályákon találta magát. Füzesréti Bálint visszaült a bal egybe, és újra átadta magát a modis szekciók rejtelmeinek. Ezzel egy időbe több kategóriában is trónfosztás történt – modiban Ottling Tamás, promodiban pedig Magyar Róbert állhatott a dobogó tetejére. Női sofőr ez alkalommal nem vett részt a versenyen, viszont 4 autóban is a női navigátorok logikája segítette a szekciók teljesítését.
A verseny ugyanúgy zajlott, mint egy szokásos hétvégi triál, csak most egy napba tömörítettük a szekciók teljesítését és az eredményhirdetést is. A versenyzőknél így már ebédszünetben elindult a matekozás és az új stratégia kidolgozása, hogy a délutáni szekciók teljesítése közben a legjobb eredményeket produkálva megfélemlítsék ellenfeleiket.
Lessünk bele a triál szakmai oldalába és tekintsük át egy kicsit a kategóriákat! A versenykiírásból idézve: „A terepjáró-triál négy kerék meghajtású terepjáró-autók ügyességi versenye egy lezárt útvonalon. A rövidtávú, terep-specifikusan kialakított ügyességi verseny célja annak kipróbálása, mérése, hogy milyen mértékű a terepjáró-vezetési tudás illetve a terepjáró feletti uralom.” Az autókat 5+1 kategóriába soroljuk be a műszaki rendelkezések alapján: original+fun, standard, modified, promodified és prototype. Ha valaki már nem csak kacérkodik a versenyzés gondolatával, hanem nevezni is szeretne, akkor kezdésként legjobb ezt az original kategóriában megtennie, hiszen pályái majdnem a legkönnyebben teljesíthetőek. A műszaki szabályzat szerint a bukócső már originalban is kötelező biztonságtechnikai felszerelése az autónak. További előírás még a minimum 3 pontos biztonsági öv, a bukósisak és az overáll használata a sofőrnek és a navigátornak egyaránt. Technikai szempontból lényeges, hogy az első differenciálzárat csak a versenyautó gyári tartozékaként lehet használni, de a hátsó diffizár utólag is beszerelhető. Az original kategória nehézségi szintje a felsőbb kategóriákhoz képest könnyebbnek mondható, de tartogat kellemes és kellemetlen meglepetéseket is. Ha valaki ezt elsőre nehéznek találja, akkor a fun kategóriában lehetősége van utcai rendszámos autója kipróbálására. Természetesen itt is kötelező a bukósisak és a biztonsági öv használata, valamint a kategória nevezői segítségre számíthatnak a pályabíróktól és a többi kategória versenyzőitől is.
A visszajelzések és az ott eltöltött nap alapján a március 31-i szezonnyitó futamunk meglehetősen jól sikerült és nagyon jó hangulatban telt. Látjuk, hogy kik azok a versenyzők, akik komolyan gondolják a triálozást, tettek és tesznek a versenyek megvalósításért.
A következő alkalommal Somogybabodon találkozunk május 19-én, egy héttel a 26. Nemzetközi Off-Road Fesztivál előtt, ahol természetesen a triál is helyet foglal, így ha szeretnél bemelegíteni a fesztiválra, egy héttel előtte megteheted ugyanazon a helyszínen!
Lejegyezte: Liza
Lefotózta: MTTE
Szerző: nyesteb | 2011. okt. 1.
Zárófutam és díjkiosztó
A 2011-es bajnokság záró futamát a Veszprémhez közeli Hajmáskéren rendeztük meg. A helyszín kiválasztásakor több szempontot is figyelembe vettünk; kis mértékben befolyásolta az időjárás, nagyobb mértékben pedig a terület adottságai és múltja – Hajmáskéren ugyanis már nem egy verseny volt, és a 2005-ös Európa Bajnokság helyszíneként is szolgált. Az időjárás nagyon kedvező volt, sőt – ahhoz képest, hogy október eleje volt, inkább augusztusi meleg és napsütés árasztotta el a pályákat.
Mindenki nagy örömére szombat reggelre egy népes mezőny sorakozott fel; mind a nézők, mind a versenyzők terén. A pályák talán a szokásos nehézségi szint fölé is emelkedtek – ahogy ezt az egészségügyi problémáinkat ellátó fiatal egyén is megállapította. Persze nem történt semmilyen baleset, így csak a vasárnap reggelre megfáradt arcokat és egy kocsiajtóhoz csípett ujjat kellett ápolnia.
A hétvége folyamán mindegyik kategóriában megvolt a sajátos küzdelem. Az amatőr Fun kategóriában 6 versenyző mérkőzött meg. Original-ban Kovács József kitartóan küzdött és próbált feljebb jutni – ahogy Kónya János is próbálta megelőzni a tavalyi bajnokot, Eigner Mihályt, aki viszont keményen állta a sarat és maga mögé utasítva a többieket újabb 1. helyet zsebelt be. Standard-ben a Varga-testvérpár, Jeromos és Béla állhatott a dobogó legfelső fokára (ahogy idén legtöbbször) – megelőzve ezzel a tavalyi bajnokot, Takács Jánost és Takács Attilát. Modified kategóriában a már megszokott küzdelem zajlott az 1. helyért, ám ebbe most beszállt egy régi-új versenyző Hartung Balázs, és navigátora, Szabó Lajos, aki szintén öreg versenyző, de még öregebb navigátor. A ”nagyok” kategóriájában, ProModified-ban a srácok leírhatatlan dolgokat műveltek, és ismét kiélezett küzdelmet folytattak. A hétvégén akár ”no comment” kategóriásoknak is keresztelhettük volna őket, ugyanis a pályán és azon kívül is rendesen kitettek magukért a srácok – ahogy a többi kategória versenyzői is, csak 1-2 fokkal finomabban. A különböző külső hatások senkiben nem okoztak testi vagy lelki sérülést, csak a sorrendet változtatták meg a hétvége végére; Hajdu Róbert és Fábián Renáta elorozták az első helyett a többiek elől.
A fergeteges hangulathoz hozzájárult a kedvező időjárás, a népes mezőny és nem utolsó sorban a szombati buli is. Ez is azt bizonyítja, hogy az éves díjkiosztás során Hajmáskér jogosan nyerte el a Legjobb Helyszínért járó vándorkupát. Original-ban Eigner Mihály megvédte a bajnoki címét, a 2. és a 3. helyezést viszont nagyon kevés választotta el egymástól. Varga Jeromosék megnyerték a Standard kategóriát – maguk mögé utasítva ezzel a tavalyi címvédőt. Őri Attila és Katona Vilmos az ”újak” lendületével megszerezték a Modified bajnoki címet. A tavalyi ProModified-os bajnok, Boros Csaba megőrizte az 1. helyet – annak ellenére, hogy sokan pályáztak rá jó esélyekkel. Idén útjára indítottunk egy másik vándorkupát Master of Trial néven, amit a hozzáállás, a kitartás és az elért eredmények alapján ítélünk oda, első tulajdonosa pedig Boros Csaba lett. 3 különdíj is kiosztásra került; Kárpáti Roland és Richter Zsolt a kitartó versenyzésért, Őri Attiláék pedig a kitartó, helytálló küzdésért kaptak díjat, valamint a fotósunk által felajánlott különdíjat is Őri Attiláék nyerték meg – egy plakátot az év leglátványosabb szekcióteljesítés egy pillanatáról. Mindenkinek gratulálunk!
Szeretnénk megköszönni a pályabírók és a szervezők egész éves munkáját és segítségét – lehetővé téve ezzel a bajnokság minden fordulójának megrendezését! Köszönet a versenyzőknek, akik végig kitartóan küzdöttek! Várunk mindenkit jövőre is, a megszokott arcokat, és az újakat is, akik kedvet kaptak a triálozáshoz!
Lejegyezte: Liza
Lefotózta: MTTE
Szerző: nyesteb | 2011. szept. 10.
Egy bíró szemszögéből
2011. szeptember 10-11-én került megrendezésre az utolsó előtti futam Budapest mellett, a csömöri sóderbányában. Jó hangulatban telt a hétvége, köszönhetően a kiélezett, duplaszorzós versenynek, a szokásos és újított pályáknak, és a hűvösnek kicsit sem mondható időnek.
A kezdeti nehézségek ellenére hamar belerázódtunk a szokásos menetbe. Bár szombat délelőtt még felhős volt az ég, már lehetett érezni, hogy délután nem fogunk fázni – így a versenyzőket nem csak Fajesz trükkös pályái, hanem az időjárás is megizzasztotta. És ha már a pályárkról van szó, Fajesz meglepett minket egy új típussal is; az úgynevezett ”lépegetős” pályával, ami nem egy versenyzőpárosnak okozott nehézséget. Emellett néhány pálya olyannyira komplikáltnak tűnt, hogy minden versenyző az utolsó pillanatban próbálta teljesíteni őket. Nagy örömünkre 3 Fun-os indulónk is volt – őket Őri Attila buzdította a versenyzésre. Pár régi arccal is találkoztunk; Bella Gábor, mint régi-új versenyző tette próbára magát, de szombat délelőtt műszaki probléma miatt sajnos fel kellett adnia a versenyzést. A másik ”új” arc, Kovács József – aki régen Fábián Renáta navigátoraként állta a sarat – most Original-ban vette át a sofőr szerepét és tette próbára újonnan vásárolt Suzukiját; két fát egyszerre mászott meg az első két kerekével. A duplaszorzós verseny leginkább a ProModified-os vetélytársakat késztette számolásra és a legjobb forma hozására.
Hétvégi rendezvényünk a megszokotthoz képest jóval több kíváncsiskodót vonzott a bányába – őket természetesen a szokásos és újnak mondható mutatványokkal is szórakoztatták a versenyzők. Persze a talajból adódóan ennek a nézők nem mindig örültek – különösen, amikor több köbméter homokot zúdítottak rájuk…
Bár több helyen voltunk elszállásolva, talán az egyik legjobb hangulatú versenyt sikerült összehozni. Ennek alapjául a már jól összeszokott kis csapat, a ”mag” szolgált. A verseny megszervezése és lebonyolítása során sok segítséget nyújtattak Krucsó Zoltánék, Őri Attiláék és Zsom Lajos és csapata, akik elláttak minket a 2 nap során finomságokkal és hűsítő üdítőkkel. Ezúton szeretnénk megköszönni a segítséget!
A kölcsönös segítőkészség, az állandó versenyezni vágyók, a lelkes szervezők, bírótársak. Ez mind alapja egy erős, stabil falnak, amelyet mi próbálunk építeni biztos darabokkal. De mint minden épületben, itt is vannak gyenge téglák, amelyek az idő sorával egyszer kilazulnak, és elhagyják a biztonságot jelentő ”erődöt”…
Az utolsó forduló október első hétvégéjén, Hajmáskéren kerül megrendezésre, az éves díjkiosztóval egybekötve. Várunk mindenkit, aki idén autóba ült pályáinkon, valamint a rendezőség stabil tagjait, akik egész évben hozzájárultak a sikeres lebonyolításhoz!
Lejegyezte: Liza
Lefotózta: MTTE
Szerző: nyesteb | 2011. aug. 5.
Eredmények:
Original 2. hely: Eigner Mihály – Grünwald Pál
Promodified 9. hely: Boros Csaba – Jäger Dániel
Promodified 10. hely: Hajdu Róbert – Fábián Renáta
Eurotrial Európa Bajnokság 2011.
Augusztus 5-7 között a csehországi Sedlcanyban rendezték meg az idei Európa Bajnokságot. 15 nemzet bajnokai képviseltették magukat és mérkőztek meg az Európa Bajnok címért; Eigner Misinek 2., a magyar csapatnak pedig a 8. helyre sikerült felküzdenie magát az éles versenyben.
A magyar csapat vezetői és a résztevők egy része már a hét közepén megérkeztek a helyszínre, péntekre pedig már a versenyzők is leparkolták az autókat. Ennek ellenére nem indult legegyszerűbben az EB a magyar csapatnak – több okból is. Először is, nem túl kellemesnek mondható meglepetést okoztak nekünk a pályákkal, ugyanis még komolyabb bejárás sem kellett ahhoz, hogy megállapítsuk a nehézségi szinteket (amik a jelek szerint egy kissé elcsúsztak a reálishoz képest…). A legtöbb helyen méteres gödrökkel, kisebb fajta tavakkal, tégla-és sárkupacokkal, vagy hegyes sziklákkal tarkított pályák komoly fejtörést okoztak a versenyzőknek – az összes kategóriában.
A következő mérföldkő a gépátvétel volt – itt is adódtak kisebb problémák. Kónya Jani és Sollich Gyuri autóján többször is kellett átalakításokat végezni, mire végre sikeres lett az átvétel, Krucsó Zoliék pedig feljebb léptek – modi helyett promodiban szálltak szembe ellenfeleikkel.
Természetesen már az első napon bemutatkoztunk; a tesztpályán az elvetemültebbek látványos mutatványokat hajtottak végre: Hajdu Robi nem tartotta talpon az autót.
Délután került sor a felvonulásra, ahol az EB-n versenyző összes autó végigvonult a pályáktól kezdve a városon át vissza a park ferméig. Persze ez sem volt akciómentes; Kutyiék és Magyar Szisziék úgy gondolták, hogy a két autót egyesítve haladnak át a városközponton, de ezt a rendezőség sem díjazta túlságosan.
Este egy rövid eligazítást tartottunk – csapatépítő tréningként, ahol már látszott, hogy remek hangulatban fog telni a hétvége. Késő estére pedig nem maradt más, mint a szokásos, hajnalig tartó ”eligazítás”, és a szombati időjárás kiszámítása.
Szombat reggel 8-kor megkezdődött a 2 napig tartó versengés. A 2 nap alatt számtalan látványos mutatványt láthattunk, és a szokásos borulásokban sem volt hiány; Eigner Misit és Moflyt kivéve mindenki megmutatta az autója alvázát.
Kónya Jani – mint volt Európa Bajnok, navigátora, Oross Tamás segítségével ehhez mérten próbálta teljesíteni a szekciókat. Sollich Gyurival karöltve a szokásos versenyzési módszerüket alkalmazták; az apró trükköket, az alacsony autók miatt pedig a nagy gázzal való, lendületes közlekedést.
Eigner Misi és navigátora, Grünwald Pál – egyben a magyar csapat vezetői is – Európa Bajnokhoz méltóan, alaposságához mérten járta be és teljesítette a szekciókat.
Fábián Tibi és Balogh Attila ismét elnyerte a képzeletbeli ”közönségkedvenc díjat” – ahogy itthon is. Akadályt nem ismerve törtek át mindenen a dobozos UAZ-zal, és ha nem is sikerült befejezniük a pályát, a közönség akkor is hangos tapssal jutalmazta őket.
Az Eigner Misi által delegált német versenyző, Dominik Keuper és navigátora, Florian Rüwwe is a magyar csapatot erősítette; a nekünk ismeretlen páros a szokásos formáját hozta.
Egyetlen standardes indulónk, a volt Európa Bajnok, Mofly, új navigátorával, Gulyás Gáborral, de a régi autójával rutinosan versenyzett és jól teljesített, sikerét csak egy szombaton kihagyott pálya törte meg.
Modis versenyzőpárosunk, Krucsó Zoli és Aranyi Peti kénytelen volt promodiban nevezni – ez viszont csak a gépátvételnél derült ki. A keményebb kategóriában is jól teljesítettek, sajnos az autójukon olyan műszaki hiba jött elő, ami a további versenyzés feladására kényszerítette őket.
Hajdu Robi, a csapat egyik „bohóca”, és egyetlen női navigátorunk, Fábián Reni ellentmondást nem tűrően, a tőlük megszokott módon csapatott végig a pályákon.
Boros Csabi az öreg rókák rutinjával, és új navigátor, Jäger Danival vágott neki az EB-nek. Rutinosan irányította az autót, a tőle elvárhatóan teljesített, és még a közönséget is megrémisztette egy veszélyes 3-as kapu teljesítéssel; majdnem teljesen tetőre borított autója alatt 1 percet töltött – a sártengerben, letesztelve ezzel navigátora strapabíróságát és életfunkcióit.
Kutyi és Csibe protoban próbált szerencsét, bár kiderült, hogy a trophys ”csőszamár” a fele akkora kerekeivel és dupla súlyával nem a legalkalmasabb erre. Ennek ellenére nagy kitartással, hősiesen küzdöttek, és a fáradtságuk ellenére a lelkesedésük nem hagyott alább.
Magyar Sziszi leporolta régi triálos autóját, és navigátora, Pippo segítségével ügyesen teljesített – már a pénteki tesztpályán is. Egy technikai probléma miatt viszont vasárnap reggel a verseny feladására kényszerültek.
A fárasztó küzdelmek után vasárnap este mindenkinek jól esett, amikor végre nyugiban végignézhette az eredményhirdetést, ahol együtt örülhettünk annak, hogy originalban Eigner Misiék 2. helyezést értek el. Ezután következett az unalmasnak nem mondható záróbuli. A hétvége levezetéseként szinte mindenki kitáncolta magát, a színpadon pár merész vállalkozó az énekesnőt próbálta becserkészni, de volt, aki más nyakában ülve lengette a magyar zászlót.
Minden indulónak gratulálunk, hősiesen és akadályt nem ismerve küzdöttetek! Köszönet azoknak, akik kint voltak velünk, és személyesen szurkoltak a magyar versenyzőknek, jelenlétükkel pedig erősítették a magyar csapatot és segítettek mindenben! Jövőre Svájcban rendezik az Európa Bajnokságot, reméljük, hogy még többen leszünk és még jobban teljesítetek!
http://www.youtube.com/watch?v=0rr7uQyjyk4
Lejegyezte: Liza
Szerző: nyesteb | 2011. júl. 23.
2011. július 23-24-én került megrendezésre az EB-re felkészítő futamunk. Helyszínként a jó öreg Vásárosdombót választottuk (kiváló edzési lehetőséget nyújtva ezzel a versenyzőknek, hogy EB előtt egy hasonló terepű pályán is versenyezhessenek), pechünkre viszont nem ez volt a legalkalmasabb időpont, ugyanis az egész hétvégét eső, jobb esetben csak esőfelhők kísérték végig…
Nyár közepén jól megtréfált minket az időjárás. Míg az előkészületek során legtöbbször napsütés volt, és a pályaépítő brigád legalább 35°C-os hőségben ütötte a karókat, addig szombat reggelre már bőven befelhősödött az ég, majd pontosan a szekciók nyitásakor elkezdett esni is. Egy kis ideig vártuk, hogy elálljon, aztán az egyre jobban összeálló esőfelhők miatt felhagytunk a reménykedéssel. Összeszorítottuk a fogunkat, és nekikezdtünk a lazának egyáltalán nem mondható hétvégének. Mivel az eső majdnem minden pályát a saját kedvére formált át, a versenyzőknek korán sem volt egyszerű feladatuk – így néhány pályán már az is óriási sikernek számított, ha valaki meg tudta közelíteni az 1-es kaput.
Miután mindenki kellően összesározta magát, és az autókból látszólag 4 keréken guruló sárkupac lett, elállt az eső, és kisütött a Nap. Ennek köszönhetően az agyagos sár remekül beleivódott a ruhákba – emlékezetes nyomot hagyva ezzel a hétvégéről.
Kitartó kis csapatunk sikeresen átvészelte az első napot, így este következhetett a jól megérdemelt ”pihenés”. Fajesz remek szarvaspörkölttel várt minket Dombóváron, majd a vacsora után mindenki átélhette a játékgépek nyújtotta élményeket csocsó vagy éppen darts formájában. Mások inkább az iszogatásba, és a beszélgetésbe merültek bele.
Mire mindenki a helyére került, nem maradt több időnk az alvásra pár óránál, így vasárnap reggel újból ”friss és üde” arcokat láttunk. A második nap már szerencsésebb volt – leszámítva a több helyen gondot okozó sártengert és dagonyát -, ugyanis a verseny ideje alatt nem esett az eső, csak az eredményhirdetés után. Délelőtt az RC triálos csapat is megérkezett, majd ők is próbára tették autóikat a sáros terepen. Ennek ellenére kevesebb néző merészkedett le a ”sárgödrökhöz”, mint az első napon.
Összegezve a hétvégét; az a kis csapat, aki esőben, szélben és világvégekor se hátrál meg, és eljön egy jót versenyezni, a rendezőség, aki mindig kitartóan odateszi magát – pályabírókat, fotóst és büféseinket is elismerés illeti -, és mindenki, aki egy kicsit is hozzájárult a verseny sikeres lebonyolításához büszke lehet magára! Köszönet a csapatnak – és persze Fajesznak, aki rengeteg időt és energiát is belefektetett abba, hogy Vásárosdombón ismét egy látványos esemény jöjjön létre!
A következő forduló szeptemberben kerül megrendezésre Csömörön, augusztusban pedig a szép számmal benevezett magyar csapatunk fog megküzdeni az Európa Bajnoki címért. Ezúton kívánunk nekik sok sikert!
Lejegyezte: Liza
Lefotózta: MTTE
Szerző: nyesteb | 2011. jún. 26.
Az idei év 4. fordulóját – mondhatni nyárnyitó futamot – a tavalyi év legjobb helyszíneként megszavazott Pusztaedericsen rendeztük meg. A rendezőség örömére szép számmal jelentek meg versenyzők – ennek köszönhetően a 200 fős faluban a forgalom az átlagoshoz képest feltűnően megnőtt.
Szokásainkhoz híven minden az előmunkálatokkal kezdődött. Csütörtök délutántól péntek délig minden rendben ment, a pályák egy része már el is készült, ám péntek délután az időjárás közbeszólt, így szakadó esőben, nem kis erőfeszítések árán sikerült befejezni az összes pályát.
Néhány versenyző már péntek este megérkezett, a többiek másnap reggel tették le az autóikat, ahogy a helyi erők is. A menetrend most is változatlan volt; nevezés, eligazítás, majd a szekciók teljesítése következett. Mivel a pályák az erdőben voltak, a versenyzőknek meg kellett birkózniuk pár akadállyal: a csúszós avarral, útban lévő fákkal és persze a pár méteres ”szakadékokkal” is.
Délután került sor a Fun Junior kategória lebírálására, ahol a vállalkozó szellemű fiatalok mutathatták meg, mit tudnak – néhányan vetekedve a Fun kategóriás versenyzőkkel.
Az első napot egy kicsit sem szolidnak mondható bulival zártuk (nem túlzás azt mondani, hogy a vasárnapot kezdtük vele…), így a hangulat ismét a tetőfokra hágott.
Vasárnap már nem a pörgés jellemezte a társaságot – már amikor az egész csapat újra összeállt, ugyanis az éjszakai buli egy-két embert csak a reggeli órákban vonzott vissza a szállásra. A második napra már az idő se volt a legkedvezőbb, de szerencsére ezt az erdőben nemigen éreztük meg.
Természetesen most is voltak szép mutatványok, ahogy már megszokhattuk; bukfencezések, átfordulások – és talpra állások, nem túl veszélymentes fejre esések, vagy éppen a fa stabilitását tesztelő ütközés.
Összességében remek versenyen vagyunk túl, a hangulat a szokásosnál is jobb volt, a területből adódóan a versenyzők is nagyobb kihívások elé voltak állítva, a rendezőség pedig elégedetten dőlhetett hátra a sok munka után. Köszönet Varga Jeromoséknak és a szokásos kis csapatnak az erőfeszítésekért, a lebonyolításért és a helytállásért!
Az 5. forduló július 23-24-én kerül megrendezésre Vásárosdombón, ahol már 2005 óta rendszeresen vannak triál futamok. Ez a jól megszokott és közkedvelt helyszín idén azért is lesz még kedvezőbb, mert az utána következő Európa Bajnokságon a versenyzőknek hasonló talajon kell bizonyítaniuk. Ezért is lesz egy remek alkalom arra, hogy az EB előtt még egyszer utoljára összemérjétek autóitokat és magatokat, kár lenne kihagyni! Minden érdeklődőt várunk, izgalomban nem lesz hiány!
Lejegyezte: Liza
Lefotózta: MTTE
